NEKA–Kisvárda Master Good SE 31–28 (16–12)

Balatonboglár, NEKA Csarnok, 200 néző. Vezette: Bócz László, Wiedemann Viktor.

NEKA: Csapó – Molnár D., Lapos L. 2, Bató 5 (1), Győri 3, Faragó 12 (2), Wald. Csere: Zaj (kapus), Alaxai 1, Keceli-Mészáros, Munteanu-Korodi 1, Fazekas 3 (1), Kriston, Berei 1, Miklós 3. Vezetőedző: Bakó Botond.

Kisvárda Master Good SE: Mátéfi – Akiyama 5 (1), Karnik 7 (2), Bucsi, Djatevska 1, Siska 2, Mérai 4. Csere: Leskóczi (kapus), Novak, Ayano 3, Szabó L. 2, Juhász G. 4, Kovalcsik. Vezetőedző: Józsa Krisztián.

Hétméteresek: 5/4, illetve 4/3. Kiállítások: 8 perc, illetve 10 perc.

Az eredmény alakulása. 3. perc: 3–0, 9. perc: 5–1, 12. perc: 10–5, 17. perc: 10–7, 22. perc: 11–8, 25. perc: 13–9, 29. perc: 16–11, 33. perc: 18–14, 38. perc: 21–18, 41. perc: 23–19, 45. perc: 24–20, 48. perc: 26–22, 52. perc: 28–22, 57. perc: 30–26.

Ünnepi pillanatok előzték meg a kezdődobást, hiszen a meccs előtt Mocsai Tamás ügyvezető és dr. Kersch Ferenc sportigazgató köszöntötte akadémiánk sporttudományos és szakmai főigazgatóját, a NEKA alapítóját, a balatonboglári utánpótlásképző központ megálmodóját, Prof. Dr. h. c. Mocsai Lajost, aki március 10-én ünnepelte 70. születésnapját. A Magyar Kézilabda Szövetség tiszteletbeli elnöke egy bekeretezett, dedikált mezt kapott ajándékba.

A mérkőzés tétjéhez mérten kezdte a meccset a házigazda, mely négy perc után már – a születésnapos Bató Lili és Lapos Laura egy-egy, valamint Győri Viktória két találatával – 4–0-ra vezetett. Józsa Krisztián időt kért, ám így is a nyolcadik percben találtak először a kapuba a vendégek. Bató Lili vezérletével hatalmas tempót diktáltak az akadémisták, akik kiválóan támadtak, s a védekezésre sem lehetett panasz. A folytatásban több hiba csúszott a hazaiak játékába, s ezt kihasználva feljöttek háromra a szabolcsiak. Bakó Botond magához rendelte játékosait, s rendezte a sorokat. A lehető legjobbkor jött Faragó Lea két átlövése, hiszen ezzel átbillentette csapatát a holtponton. A mindössze 16 esztendős Fazekas Virág is betalált, a félidőben pedig 16–12 volt az állás.

A szünetben adták át a Hónap akadémistái díjakat, a leányoknál Kiss Maja, míg a fiúknál Sikler Kristóf érdemelte ki az elismerést.

A fordulás után szigorítottak védekezésükön a kisvárdaiak és fokozatosan dolgozták le hátrányukat, ám kettőnél közelebb nem tudtak kerülni riválisukhoz. Munteanu-Korodi Krisztina bombája és Bató Lili hetese után visszaállt a négygólos fór, de Akiyama Natsumi egy büntetővel ismét közelebb lopta együttesét. Hatalmas csata dúlt a pályán, Bató Lili külön őrzőt kapott, megpróbálták teljesen kikapcsolni a játékból a kiváló irányítót. Aki ennek ellenére remek passzt adott Berei Krisztinának, a fiatal szélső imponáló magabiztosággal oldotta meg a helyzetet. Egy labdaszerzés után Miklós Kitti szerzett üreskapus gólt, s ezzel hattal elléptek a mieink. Ehhez az is kellett, hogy a csereként pályára lépett Zaj Klára ihletett formában védett: az első nyolc kapujára tartott kísérletből négyet hatástalanított. A meccs hajrájához közeledve ismét felzárkóztak a vendégek (29–26), de erejükből többre már nem futotta. A szurkolók az utolsó másodpereceket állva tombolták végig, s a lefújás után hosszú percekig ünnepelték a csapatot, mely győzelemmel köszöntötte Mocsai Lajost.

A győzelem ismét igazi csapatmunka volt, de mindenképpen ki kellett emelni Faragó Leát, s nemcsak a 12 találata miatt, hanem azért is, mert a kiélezett szituációkban sem remegett meg a keze, igazi vezéregyéniség volt.

Bakó Botond: – Nekünk az egész bajnokság egy próbatétel és a határaink feszegetése mentálisan és fizikálisan is, hiszen rengeteg fiatal van a csapatunkban, akik, korukat meghazudtolva, ma is kulcsszerepet vállaltak a végjátékban. Ezúttal is azt kaptam, amit vártam: egy harcias, fegyelmezett együttest, mely egyre többet tud a kézilabdáról. Elégedett vagyok a teljesítménnyel, ahogy azzal is, a végén még arra ügyeltünk, az egymás elleni mérleg nekünk kedvezzen. Még mindig a saját kezünkben van a sorsunk, s amíg ez így van, addig nem lehet olyan nagy baj.

Józsa Krisztián: – Gratulálok a NEKA-nak és Bakó Botondnak, mert kiválóan felkészítette a csapatát ellenünk. Sajnos a mi együttesünkről nem tudok túl sok pozitívumot elmondani, hiszen hiába tudtuk, mennyire fontos ez a találkozó, 7–1-gyel kezdtünk, gyakorlatilag tíz perc alatt kinyírtuk magunkat. Próbáltunk kapaszkodni, nem adtuk fel, talán ezt tudnám egyedül kiemelni. Már az első félidőben annyit hibát vétettünk, ami egy egész meccsre is sok lett volna.